![]() |
|


Kedves Olvasó!
Leveléből kiragadnék egy mondatot : "Lehet, hogy az is közrejátszik, hogy sokan nyüzsögnek körülötte." Valóban elképzelhető, hogy gyermekét zavarja a túlságos nyüzsgés, vagy ha a figyelem túlságosan is feléje van irányítva. Attól is lehet agresszív egy gyermek (különösen kétévesen), ha nagyon sokan forgolódnak körülötte, lesik kívánságát, szükségletei pillanatokon belül ki vannak elégítve, túl sok információt kap rövid idő alatt, egyszóval túl sok a pörgés körülötte. Ez feszültséggel tölti el, melyre a számára legkézenfekvőbb reakció az agresszivitás. Az is elképzelhető, hogy csak a környezete reakcióját szeretné lemérni: milyen hatása van, ha ő a kedvességre másképp reagál, mint ahogy a környezete elvárná.
Említi, hogy attól félti kisfiát, ha így fog viselkedni, senki nem fog játszani majd vele, ha később közösségbe kerül. Ez majdan ráébreszti arra, hogy "büntetlenül" nem csíphet meg más gyermeket - de Ön nem szeretné, ha ilyen fájdalmas szituációba kerülne a kisfia - így itt lenne az alkalom, hogy ezt a leckét inkább Önöktől tanulja meg. Ha agresszív, nem játszanak tovább vele, nem veszik figyelembe, nem nyüzsögnek körülötte, akkor sem, ha sír, kiabál, csapkod. Ha ebben mindannyian rendkívül kitartóak és következetesek, akkor biztos célt érnek el, hiszen a gyermek megtanulja, hogy nem bánthat másokat, sőt még azokkal sem tehet ilyet, akikről tudja, hogy feltétel nélkül szeretik őt. Tudnia kell, hogy bár szülei nagyon szeretik, az ütésért, csípésért bizony mosolyszünet, figyelem-megvonás jár.
Lehet egy helyet biztosítani a gyermeknek a lakásban, ahol le tudja a feszültségét vezetni, például bábok, plüssjátékok segítségével szerepjátékot lehet játszani, ahol legyen megengedett a negatív szereplők gyömöszkölése, dobálgatása, de csak ott, és csak azokat a bábfigurákat, ezen a helyen kívül pedig legyen szigorúan tilos az agresszív megnyilvánulás.
A sarokbaállításról a véleményem az, hogy túlságosan nagy pedagógiai értékkel nem bír: a gyermek elkövet egy rossz tettet, melynek következtében sarokba állítják. A büntetés miatt ő inkább mártírnak érzi magát, sír, sajnáltatja és sajnálja saját magát, ezzel pedig számára maga a rossz tett súlya elvész, a büntetés fájdalma szinte el is feledteti vele, miért volt megbüntetve. Ezzel szemben a figyelem-megvonás, a mosolyszünet kissé elgondolkoztatja a gyermeket, miért is került rá sor, mi is volt az oka.
Üdvözlettel: Andree Tünde
Andree Tünde ![]() |
| Titulus: | |
| Beosztás: | gyermekpszichológus |
| Telefon: | |
| E-mail: |
![]()
| ![]()
| ||


![]() | Korianderes haltekercs Elkészítem > | |
![]() | Házi hamburger Elkészítem > | |
![]() | Sült zöldséges tészta, húsgombócokkal Elkészítem > | |
![]() | Szilvalekváros-mákos kelt kalács Elkészítem > |
